Ez az első olyan bejegyzés az őszintén szólva szerintem egy kissé gyengécskére sikerült gasztroposzt-sorozatban, amely valóban hű a címéhez. Ízek, imák... avagy mi fán terem a praszád?
A praszád olyan étel, amelyet a vaisnava templomokban főznek, felajánlanak Krisnának, és ezáltal eltávolítanak róla mindenféle (jó és rossz) karmát. Az étel úgynevezett "pure veg", vagyis "hindu vegetariánus", ami annyit tesz, hogy tejterméket igen, azonban tojást nem tartalmazhat, továbbá nem lehet benne hagyma és fokhagyma sem, hanem hing (asafoetida, aszatgyanta) használatával érnek el hasonló ízhatást. Erre soha nem kaptam egyértelmű választ, hogy pontosan miért kell mellőzni ezt a két dolgot, de valami olyasmi a lényeg, hogy az agresszív típusú szenvedélyt fokozzák, és a nemi vágyat is növelik.
A praszádot klasszikusan a földön ülve, banánlevélről vagy levéltányérból fogyasztják el, és a kanál is teljesen organikus, a jobb könyökünkből nő ki. A reggeli csapáti (egyszerű lisztes-vizes lepény), sült krumpli (reggelire??? én ezt általában kihagytam) és olajban sült bundás zöldségek vagy gyümölcsök, esetleg upma (zöldséges főtt gríz) vagy halava (édes főtt gríz). Kaptam mellé friss gyümölcsöt, általában banánt is. Az ebéd sima főtt rizs, kétféle szabdzsí (vegyes zöldségek fűszeres szószban), csatni (édes-fűszeres szósz gyümölcsből vagy paradicsomból), esetenként magyar szemmel azonosíthatatlan sült zöldségek, dál (hüvelyesből készült leves, a templomban általában sima mungóbableves volt), majd a végén kiri (nagyon finom, nagyon édes tejberizs). A vacsora sült krumpli, szabdzsí és csapáti (nekem 1 vagy 2, a helyieknek 4 vagy 5), és egy pohár meleg tej, pár tulasi levéllel (a tulasi Krisna szent növénye).

Folyamatosan ment két hétig a tréfás küzdelem, hogy nem bírok annyit enni, amennyit ők adnak. A képet utolsó nap készítettem, amikorra azt hittem, hogy sikerült megszokniuk, hogy kevesebbet eszem (vagyis szeretnék enni), mint ők. És ez egy kellemes, normális adag, aminek örömmel láttam neki, hogy végre nem eszem magam halálra. Aztán még két kanál szabdzsí landolt a levelemen, amikor látták, hogy fogytán van, majd később még ráadagolták a kirit is rendesen. Úgyhogy megint vezekelhettem egy jó nagy délutáni gyaloglással.
Mindenesetre szerintem két hét alatt a templomi koszttal simán visszaszedtem azt a pár kilót, amit előtte hat hét alatt sikerült leadnom a visszafogott étkezéssel és a kemény edzéssel, pedig azért Puriban is mozogtam rendesen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.