... avagy nassoljunk :)

Általánosságban véve nem vagyok nagy rajongója a chipseknek, kekszeknek és egyéb szemétkajának, de hát azért előfordul, hogy itt ilyenekre vagyok rászorulva. Ebben az esetben igyekszem valami izgalmas helyi változatot választani.

Meglepően finom volt például a zacskós mini samosa lencsével és mazsolával töltve. Nyilván a frissen sütött, omlós batyuk az igazik, de igazából teljesen jól el lehetett ropogtatni ezt is.

A másik egész jó kis csemegének a kesudiós süti bizonyult. A durvára őrölt kesudiót itt amúgy is szeretik kekszben felhasználni, és ezeket a helyi kekszeket röhejesen olcsón adják. A 100g-os kiszerelés, ami abszolút olyan igényesen van becsomagolva, mint mondjuk a Pilóta vagy bármely más nyugati keksz, 5(!) rúpia. Ez az én kesus sütim 55 rúpia volt, de nem bírtam abbahagyni az evést. Az állaga hasonló, mint a habcsóknak, vagyis olyan omlós-olvadós, és rendesen érezni benne a kesut, amit imádok :)

És megint vettem gyönyörű szirupos csodákat. Az a töltött különösen gyönyörű és zseniálisan finom volt...

És a végén a non plusz ultra. Majd meglátom, hogy állok induláskor cuccokkal, mert ebből egy kilós zacsival nagyon kéne hazavinni. Ezt a csodát a kora khai mellett árusították. A kora khai puffasztott rizses édesség, amit a templomban fel szoktak ajánlani. Ez is valami hasonló lehet. Ebben is van puffasztott rizs, ropogós ostya, mogyoró, és mindez kakaós karamellbe forgatva grillázsként, amit be is fűszereztek, talán a gyömbér dominált leginkább. Szóval egy brutál csokis fűszeres karamellás ropogós mámor. Muszáj helyet találni neki a bőröndben, nincs mese :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.