Meglepő módon a helyi templomokról, szentélyekről lesz szó. Előrebocsátanám, hogy nem vagyok a téma szakértője, csak felületesen tudok nyilatkozni róla, ezért előre is elnézést kérek bárminemű tárgyi tévedésért.

A bhubaneswari óváros, vagyis a tó és a környéke, ahol én is lakom, csak úgy hemzseg a régi templomoktól. Ezek többnyire a 7-13. században épültek, szóval tényleg baromi régiek. Nagyon hasonlítanak egymásra, vagyis "méhkaptárszerű" az alakjuk, és körben gyönyörű díszes faragások díszítik őket. Tipikus példa a Rameswara templomkomplexus:

Talán a legismertebb helyi nevezetesség a Mukteswar templom, ami annyiban különleges, hogy a templom előtt egy gyönyörűen díszített kapu áll, és maga a templom egy alacsony fallal van körülvéve. További különlegessége, hogy belül a kőmennyezetet is gyönyörű faragásokkal van tele.

A faragások istenalakokat, mitológiai lényeket és eseményeket, táncosokat, zenészeket és szerelmespárokat ábrázolnak. Időnként látni olyan Káma Szútra szobrokat is a templomokon, amitől talán még Kovi is elpirulna, de azért nem az a tipikus. A táncos szobrok jelentősége az, hogy amikor a 20. század elején újraalkották az odisszi táncot, akkor a templomokon lévő faragások voltak egy egyik legfontosabb forrás, amit ehhez felhasználtak. Ezen a képen Nataraj (Shiva, a Tánc Ura) faragás látható. Az Úr Shiva táncából ered az egész univerzum mozgása.

A templomok nagyobb istenszobrai sajnos jórészt eltűntek vagy nagyon megrongálódtak az évszázadok és a hindu-muszlim konfliktusok miatt. Amelyek megvannak még, azok különös tiszteletnek örvendenek, és a hívőktől rendszeresen kapnak ruhákat, virágokat, ékszereket stb. A Rameswara templomon Parvati (Shiva hitvese) szobrát is szépen felöltöztették.

A templomok belsejében található a szentély, amely két fő részből áll: a lapos kör alakú jóni, amely a Shaktit, vagyis az életet adó női teremtő energiát jelképezi, és a közepébe állított oszlop alakú lingam, amely Shivát, a teremtő energia férfias felét ábrázolja. A lingam-jóni együtt az elválaszthatatlan egység, amelyből minden élet fakad. A szentélyt faragott (és néha élő!) kobrák őrzik, és mindig friss virágokkal rakják teli.

A tóparton is találtam egy nagyon szép kis szentélyt. Amúgy itt járva-kelve folyamatosan ilyenekbe lehet botlani, még a falhasadékokban is lingam szobrok vannak.

No, de azért a címként adott Shiva-mantra ne tévesszen meg senkit, vannak errefelé másféle vallási helyek is. Ez a Hanuman-szentély nem messze van tőlünk. Hanuman egy majom istenség, aki nélkül Ráma nem győzhette volna le a démonkirályt, Rávanát.

A tóparton van ez a kis szentély is, amit nem tudom, melyik istenségnek állítottak. A félig kígyó, félig nőalak őrzők leginkább Shiva-templomokon szoktak lenni, úgyhogy azt hiszem, erre tippelnék.

Ma hazafelé menet pedig Dzsagannáthtal, a Világmindenség Urával találkoztam. Az az érdekes, hogy szinte minden nap elmentem azon az utcán, és csak most vettem észre, mert ma épp az út másik oldalán gyalogoltam.

A mai program amúgy az ISKCON templom (és a hozzá közel eső Törzsi Múzeum) meglátogatása volt. Az ISKCON a Nemzetközi Krisna-tudatú Hívők Közössége, ebbe a szervezetbe tartoznak például a Krisna-völgyi, illetve a Blahán karácsonykor ételt osztó honfitársaink. Indián kívül ez a legnagyobb Krisna-tudatú közösség, ugyanis az ISKCON-alapító Srila Prabhupada sokat dolgozott azon, hogy külföldön is elterjessze ezt a hitet. Bent sajnos tilos volt fényképezni, de egy nagyon szép kis vaisnava templom három oltárral, a honlapjukon meg lehet nézni a beltéri fotókat. Itt a déli áratin begyűjtöttem némi áldást, majd megebédeltem az éttermükben, amit pár napja bővítették egy új praszádam-helyiséggel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.