Nem, ez nem valami helyi gyerekmondóka...

Odisszis barátaim már biztos vigyorognak. Bizony, megvoltak az első táncórák. Első este a gyerekcsoporthoz álltam be az alaplépéseket gyakorolni, ahol bemelegítés nélkül egyből jött a "chouka step number one", és így tovább 10-ig, mindet 4-5 tempóban. Aztán ugyanígy a 10 tribangha lépés. Én a fenti utasítás szerint igyekeztem rendesen beleülni a chouka alapállásba, aminek valahogy így kell kinéznie:

Ennek az lett a vége, hogy a 3. chouka után már meg akartam halni, pedig elég jó kondiban vagyok.

Az odissziben amúgy a lépések rendszere  elég logikus: Az 1-es lépés 1 lépésből áll, a 2-es kettőből, és így bonyolódik tovább, természetesen nem egymásra épülnek, hanem az 5-ös lépés teljesen más, mint mondjuk a 4-es vagy a 6-os. Az sem könnyíti meg a dolgot, hogy a különböző guruknál, vagyis a különböző stílusokban jelentősen eltérnek az alaplépések.

Ezután két nap magánóráim voltak, amik alatt elkezdtünk egy darabot (Batu), meg egy pár alapmozdulatot tisztáztunk. Ilyenkor házi feladatot is kapok, és szépen este a vacsifőzés közben memorizálgatom a 29 lábtartást, a 23 kétkezes kézjelet stb. Mindezeket természetesen sorrendben, a szanszkrit nevükkel együtt.

Ma megint a gyerekekkel voltam együtt, akik nagyon aranyosak :) Természetesen gátlás nélkül bámulnak engem, mert nagyon fura vagyok nekik, néhány bátrabb azt is meg meri kérdezni, hogy mi a nevem. Meg produkálják magukat, aztán rám néznek, hogy láttam-e. Ma a szünetben odajöttek páran, és elkezdték megtanítani azt a kézjelsorozatot, amit épp tanulnak, és egy nagyjából 7-8 éves kislány szigorú arccal, de meglepő módon teljesen érthető angolsággal közölte velem, hogy le kell írnom, amit ma tanultam. Óra végén meg is mutatta az ő jegyzeteit. Ma végre sikerült átlendülni a holtponton is. Vagyis az egyórás, piszok kemény tánctréning után, amikor elkezdtük az alaplépéseket, hiába éreztem, hogy állni sem tudok már, valahogy mégis, "most már minden mindegy" alapon szépen beleültem a choukába, és tisztességgel végigcsináltam.

Holnap nincs óra, úgyhogy szerintem reggel kimegyek a teraszra egy kicsit jógázni :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.